..Olyan vagyok, mint Isabella..Phineas nem vesz észre.:$♥ .
Annyira okos vagyok, hogy néha én sem értem amit mondok. :D
Ha két ember boldog együtt.. akkor számít, hogy minek hívják a kapcsolatot? :)
Szeretlek..könnyű leírni,csak az a vacak enter lenyomása nehéz. :/
Az anya nem az a személy, akire támaszkodunk, hanem aki szükségtelenné teszi a támaszkodást.
Sosem késő, hogy az legyél aki lenni akarsz.
Én csak azt szeretném, hogy te írj rám, és ne én .. ♥ :(
Csak néztem, ahogyan elsétálsz. végignéztem, ahogyan elsétálsz az életemből, ahelyett, hogy azt mondtam volna, maradj kérlek!... ha most változtathatnék ezen, hidd el, megtenném. még csak el sem mondtam, mennyire szeretlek. Lett volna rá alkalmam. mégsem tettem. mert büszke voltam. de ha lenne alkalmam változtatni, megtenném. ha visszamehetnék az időben, elmondanám, mit jelentesz nekem. ha visszamehetnék arra a napra, amikor találkoztunk, változtatnék mindenen. Nem azzal, hogy elsétálnék melletted, ahogyan mások mondják. azzal, hogy jobban megbecsülnélek. mert szeretni már nem tudnálak ennél jobban, de hidd el, ezzel is megpróbálkoznék. semmit nem bánok, egyetlen hibámat sem, csak ezt az egyetlen egyet. Hogy hagytalak elmenni, hogy nem mondtam el, mennyire szeretlek.. ha lenne alkalmam rá, hidd el most is megtenném.
Ha lenne erőm megtenném, egyedül meglépném, a nevedet a szívemből veszettül kitépném!
Én még mindig nem tudom, hogyan kellene jobban elhinnem azt, ami van, és felejteni, ami nincs.
Egy beszélgetés során,akármit lehet írni..de a partner arcát nem látjuk, milyen arccal ír le bármit.
Ő volt az első igaz szerelmem. Az első szerelem pedig belemarja magát a lélekbe. Aztán időnként a felszínre tör :S
Amikor kicsik voltunk, úgy fejeztük ki a szeretetünket egymás iránt, hogy kölcsönadtuk egymásnak a legkedvesebb játékunkat, majd ha összevesztünk visszavettük azt. Bár csak most is ilyen egyszerű lenne.. A szívemet csak nem kérhetem vissza :|
Igazából, félek. Igenis rohandtul félek. Olyan vagyok, aki ha közel kerül valakihez, azt eltaszítja.Mert félek szeretni...
Félek, hogy egyedül maradok. Attól félek, hogy mindig valakinek a barátja, vagy húga, vagy bizalmasa leszek, de soha nem mindene valakinek.
Tudom, hogy még van szívem mert összetört darabjai szúrják minden porcikámat.
Abban a percben mikor felfogtam, hogy ő már nem az enyém, akkor szerettem a legjobban!
Finoman rajongva csókolt meg. Megfeledkeztem a tömegről, a helyről, az időpontról, az okról.. Csak arra emlékeztem, hogy szeret, akar és az övé vagyok...
Lépj ki az életemből, hazudj másnak a hamis érzésekről !