Naked Light

Sziasztok !!

Köszönöm hogy egyre többen nézitek az oldalt. :) Nagyon jól esik látni hogy azért tetszik nektek :) Sajnos mostanába nem sok időm volt szerkeszteni suli és  egyéb dolgok miatt .. De próbálom azért minnél többször hogy tudjatokat ujat olvasni . :) Bár lehet ismeritek már a többségét nem tudom de azért örülök hogy egyre többen nézitek az oldalt!:)

Köszönettel Bianka

Ha csak azért mondod, hogy sajnálod, hogy megnyugtass, hát ne fáradj. Minden „sajnálom”-ban érzik, mennyi melegséget őriz.. Érezni lehet. Pont annyira nyugtat meg, amennyire őszintén mondod. Tehát sok esetben semennyire..

Túlságosan különböztünk, hogy szeressünk egymást - túl hasonlóak voltunk, hogy utáljuk egymást; túlságosan megszoktuk egymást, hogy elváljunk; és túl fontosak voltunk egymásnak, hogy barátok maradjunk..

- Van olyan nap melyet újra átélnél?
- Igen!
- És mit csinálnál másképp?
- Nem tudom. Mindent, vagy semmit.

Mikor rád mosolyog, de már nem úgy mint régen egy forró csók után. Most nem úgy, most csak talán örül, hogy lát, de a mosolya mögött már nem ez van, mint azelőtt. Csak nézitek egymást és megfagy a levegő, csak ölelnéd és csókolnád, és elmondanád, hogy hiányzik ha nincs veled, de nem lehet. Kirohannál, hogy üvölts, mert nem lehet a tiéd. Csak összekuporodva ülsz, és hallgatod őt miről beszél, figyeled őt, a mozdulatait, a szemét, a bőrét, a karját, amivel nemrég még téged ölelt, és a szívedbe mar a fájdalom, mert az a szem már nem fog úgy rád nézni, mint azelőtt. Már nem túrhatsz bele a selymes hajába. Már nem érintheted a bőrét. Már nem csókolhatod a száját. Már nem. Soha többé. De mikor utoljára érintett, ölelt és csókolt azt nem felejted el, egyetlen percet sem felejtesz el abból, amit együtt töltöttetek, és ha csak rövid időre is, és még ha titokban is melletted volt, a tied volt még ha nem is egészen,de bele sem gondoltál, hogy ez az utolsó csók, az utolsó ölelés. Talán akkor jobban magadhoz szorítod,vagy hevesebben csókolod meg, ha tudod, hogy ez az utolsó alkalom. De nem gondoltad végig, féltél és iszonyúan fájt. Mit kellett volna tenned? Miért engedted el? Már csak a kérdéseid vannak, amelyekre annyiféle választ adhatnál, de nem találsz megfelelőt. Nem tudod mi lett volna,ha.... Mit hoz a sors? Talán egyszer valahol, valamikor, és lesz még egy csók és még egy ölelés. Ennyi, vagy talán több? Nem is sejtheted. Csak az időre vársz, hogy az majd segít, és eldönt mindent. De még mindig fáj. Látnod kell. Senki sem tudhatja körülötted, hogy megveszel érte, és csak a remény marad. A remény, hogy egyszer csörög a telefon: „Hiányzol!”

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat